Az ember már kisbabaként megtanul kommunikálni a szüleivel – sírással jelzi diszkomfort érzetét és mosolyog, ha minden rendben van. Aztán megtanul írni és olvasni, valamint rádöbben a mimika és a testtartás jelentőségére is.
Mire felnő, az ember már számos módon képes kommunikálni és információt közölni környezetével, azonban nem minden esetben teszi azt a helyzetnek megfelelő módon. A hatékony és erőszakmentes kommunikációt nem lehet zsigerből csinálni, azt tanulni kell. Hogy hogyan? Olvass tovább és megtudod!
Az erőszakmentes kommunikáció kulcselemei
Az információátadás egy mindennapos folyamat, amely verbális és nonverbális kommunikáció útján egyaránt történhet. Az erőszakmentes kommunikációnak leginkább stresszhelyzetekben van jelentősége, hiszen olyan szituációk alkalmával, mikor az egyént felkészületlenül éri egy-egy stresszor, hajlamos kiesni ‘szerepéből’ és visszatérni az evolúciós fejlődés során kódolt mintázatokhoz: a védekezéshez, a támadáshoz vagy az ellenálláshoz.
A kizökkenés időben felismerhető és tudatosítható, amennyiben az ember tisztában van ennek a folyamatnak a természetes voltával. Az erőszakmentes kommunikáció egy olyan fejleszthető kompetencia, amely nem csak a magánéletedben, de az üzleti világban is hasznodra fog válni.
Hogyan működik az erőszakmentes kommunikáció?
Ez az egyetlen módja annak, hogy egy konfliktushelyzet végkimenetele pozitív legyen, ha az erőszakmentes kommunikáció alapjait gyakorlja legalább az egyik fél. Az agressziótól mentes és megértésen alapuló információcsere egy kiegyensúlyozott, őszinte és működőképes kapcsolat alapja lehet – mind a munkában, mind pedig a magánéletben egyaránt. Ehhez azonban elsősorban a saját igényeinkkel, érzéseinkkel és vágyainkkal szükséges tisztában lenni.
Az erőszakmentes kommunikáció akár a tartalomgyártás területén is hasznos lehet, hiszen a marketingszakember megtanul úgy írni, hogy a saját szükségletein túl mások igényeit is szem előtt tartsa.
A legfontosabb elemei
Az erőszakmentes kommunikációnak 4 eleme ismert, amely modelljének létrehozása Marshall Rosenberg, amerikai pszichológus nevéhez fűződik.
- lépés: Megfigyelés. A helyzet pontos és objektív észlelése, értékelés, ítélet és kritika megfogalmazása nélkül.
- lépés: Érzés. Érzéseink megfigyelése, megfogalmazása és őszinte közlése társaink felé.
- lépés: Szükséglet. Igényeink és szükségleteink pontos és érthető megfogalmazása a másik fél számára.
- lépés: Kérés. Konkrét és reális kérés megfogalmazása, amely érzéseink és szükségleteink alapján születhetett meg.
Az erőszakmentes kommunikációban a legnagyobb szerepe az őszinteségnek és a megértésnek, valamint a közös megoldásra való törekvésnek van. Amennyiben mindkét fél nyitott és törekszik társa megértésére, akkor olyan megoldás születhet, amely mindenki számára előnyös.
